Az igazság az, hogy görög alapanyagok nélkül csak valami hasonlót tudunk előállítani. Sajnos még az itt megvásárolt fűszerek sem segítenek sokat, mert például a parasztsalátából hiányzik az igazi, nagy és sokszor csúnya ám édes és lédús görög paradicsom, vagy épp a sűrű, picit édeskés görög joghurt a tzatzikihez.

A görög konyha kulcsszereplői a fűszerek, ezek közül is az oreganót, annak is az itt található változatát a riganit (ριγανη), a bazsalikomot, a mentát és a babérlevelet használják a leggyakrabban; valamint az átlagos magyar háziasszony számára elképzelhetetlen módokon (sós ételekben, darált húshoz, „pörköltféleségekhez”) is használják a fahéjat, a szegfűszeget és a szerecsendiót. A friss fűszerek közül a fokhagymának és a petrezselyemnek van nagy szerepe.

Főzéskor igyekeznek a legfrissebb alapanyagokat használni, ha kell, akár minden nap kimennek a piacra friss zöldségekért, illetve a henteshez, halashoz friss húsért, halért.

Rengeteg zöldségfélét fogyasztanak, mint cukkini, padlizsán, articsóka, cékla, paradicsom, uborka, paprika, káposzta, salátafélék, póréhagyma. A friss zöldségeknek különösen nagy szerepe van a saláták elkészítésnél. Egy étkezés friss alapanyagokból készült saláta nélkül szinte elképzelhetetlen a számukra, melyekhez rendkívül sokféle, Magyarországon nem használt, illetve nem kapható „fűfélét” (χορτα – horta – füvek) is felhasználnak. A salátákat rendszerint friss citromlével, olívaolajjal, borecetettel ízesítik; mindezeket csak mértékkel használva, mintegy kiemelve és nem elnyomva az alapanyagok ízét. A legkedveltebb saláta, a mindenki által ismert görög saláta (χωριατικι), ezen kívül jellemző még a paradicsom-uborka (αγουροντοματα), a háromszínű (fehér káposzta, répa és fejes saláta keveréke – τριχρωμη σαλατα), a különböző salátafélékből összeállított maruli (μαρουλι), a különböző ehető „füvekből” készült hortosaláta (χορτοσαλατα); illetve a már inkább szószokhoz tartozó tzatziki (τζατζικι), a halikrából készült taramosaláta (ταραμοσαλατα) és a padlizsánkrém (μελιτζανοσαλατα).

A húsok közül legkedveltebb a marha, a birka és a bárányhús, ezt követi a sertés, a nyúlhús, illetve szívesen esznek kecskét is; a legkevesebb szerep a szárnyasoknak jut. Az egyik legízletesebb fogás a báránysült (παΐδακια), mely a hús minőségének köszönhetően majdhogynem királyi csemegének számít. Sertéshúsból (eredetileg birkahúsból) készül a mindenki által kedvelt gyros (γυρος), illetve a turisták kedvéért kapható a csirkéből készült változat is. Szintén mindenki kedveli a nyársra húzott grillezett húskockákat, a szuvlakit (σουβλακι). Kedvelt étel a brizola (μπριζολα), ami a steak görög megfelelője, illetve a bifteki (μπιφτεκι), ami hamburgerhús nagyságú, grillezett húspogácsa, illetve a sült-grillezett kolbászka, a lukanika (λουκανικα). A szaftosabb ételek közül a marhából vagy nyúlhúsból sok apróhagymával készült sztifádó (στιφαδο) a legkedveltebb. Az egytálételek közül mindenki ismeri a darált hússal készült pasticiot (παστιτσιο) és mussakát (μουσακας), az előbbi tésztával készül, a második pedig padlizsánnal, cukkinivel és burgonyával, és mindkettő tetejére besamelszósz kerül.

A szigeteken és a tengerpart közelében természetesen a halak és a tenger gyümölcsei nagy szerepet kapnak, ez persze nem jelenti azt, hogy a szárazföldi részen nem kedvelik. Kivétel nélkül mindenki kedveli a tintahalat (kalamari-καλαμαρι), a garnélarákot (gharides-γαριδες) és a polipot (htapodi-χταποδι).

Elkészítési módként a legkedveltebb a grillezés, ez igaz mind a húsokra, a halakra és a tenger gyümölcseire, sőt a zöldségekre is. A grillezett ételekhez automatikusan jár a friss citrom, melynek levével meglocsolják az összes grillezett ételt. A kellemes íz mellett az emésztésben is sokat segít.

Sok hüvelyes termést (kicsi fehér bab, a „fekete szemű” bab, lóbab, disznóbab, zöldborsó, sárgaborsó), csicseriborsót és lencseféléket esznek. A tejtermékek közül a sűrű görög joghurt és a sajtok kedveltek. Nagyon sokféle sajtot állítanak elő, az egyik leghíresebb és mindenki által ismert sajt a hófehér, sós feta (φετα). Népszerű sajtféle még a mizithra (μυζηθρα), ami egy hófehér, édeskés, puha, friss sajt. Előszeretettel használják édességekhez, vagy csak úgy magában teszik az asztalra, hogy a többi éltel mellé csipegessünk belőle.

És hát ne feledkezzünk meg a legfontosabbról, az olajfa terméséről, az olajbogyóról, valamint a belőle nyert olívaolajról. A szigetek közül Kréta különösen híres az olívaolajáról, többször is elnyerte a legjobb minőségű olaj címét Európában, ami nem is csoda, hiszen itt nem az a kérdés, hogy kinek van olajfája, hanem az, hogy kinek nincs; és a klíma rendkívül jó minőségű olajat eredményez.

Midezek az alapanyagok egészséges ételek elkészítéséhez segítik hozzá a görög háziasszonyokat, ez persze azt is jelenti, hogy a várható életkor az ételeknek köszönhetően nő.

Ha mindezek után még van hely a bendőnkben, fogyaszthatunk a friss görög gyümölcsök valamelyikéből. A narancs, a mandarin és a citrom egész évben folyamatosan érik, így mindig biztosított a friss utánpótlás. Nyáron üdítő hatású az édes és hűs görög- és sárgadinnye. Mindezek mellett persze lehet kapni szőlőt, banánt, ananászt, epret, barackot, körtét, mangót, kivit, almát. Talán különlegességnek számít az itt honos és sok helyen az út mentén is szedhető gránátalma, a füge és a kaktuszfüge. A csonthéjasok közül a legkedveltebb a mandula és a dió, ezeket szívesen használják a sokféle görög szirupos édesség megtöltésére; de használják őket csak díszítésre, illetve salátákban is.

Akik nem fogyókúráznak, azoknak maga a paradicsom a görög édességek és cukrászdák világa. A sütemények többsége édes-cukros-mézes-fahéjas szirupba van áztatva, vagy azzal van meglocsolva, hogy a szirup átjárja a süteményt. Ilyen szirupos sütemény például a baklava (μπακλαβας) és a galaktoboureko (γαλακτομπουρεκο). Aki azonban inkább a szárazabb süteményekre voksol, annak sem kell félnie, a cukrászdák szép számmal kínálnak, apró tortácskákat, száraz aprósüteményeket. A diétázóknak pedig alternatíva lehet a sűrű, natúr görög joghurt mézzel megcsorgatva. Érdemes kitérőt tenni még a pékségekbe, illetve az egész nap különféle pitéket és batyukat (sajtos, sonkás, túrós, spenótos, húsos, hagymás) áruló „gyorsbüfékbe”. Ezekkel a pitékkel az étkezések között ránktörő éhségünket tudjuk csillapítani.

Evés után persze a szomjunkat is oltani kell valamivel. Egy étkezés legjobb kísérője a bor, abból is a fenyőgyantával kezelt hordóban érlelt, száraz fehérbor, a retsina (ρετσινα). Ez a bor elsőre nem sok ember tetszését nyeri el, azonban lassan kortyolgatva mindenki megszereti. Α rövid italok közül az ouzo (ουζο) és a világszerte ismert görög brandy, a metaxa (μεταξα) a legelterjedtebb. A görög sörök világosak és jó minőségűek, a legkedveltebb márka a Μythos. Görögországban azonban a legfontosabb ital a kávé. Több fajtája létezik, a legnépszerűbb a görög kávé, amit mi török kávéként ismerünk, a nescafe és a cappuccino. Nyáron pedig a jegeskávé, vagyis a frappé hódít. Kávé nélkül nem élet az élet egy igazi görög számára.

És, hogy mikor is étkeznek a görögök? Későn. A felnőttek nem reggeliznek, egy kávé, néhány aprósüti és már indulhat is a nap. A reggeli a gyerekeké. Az ebéd általában 13.30 és 15.30 között kezdődik, a vacsorához pedig 21.00-23.30 között fognak hozzá.

Ha turistaként érkezünk Görögországba és a helyi ízeket szeretnénk megkóstolni, akkor próbáljunk meg az üdülőváros szélén és a környező falvakban található kis éttermekbe, tavernákba betérni. És hogy honnan lehet tudni, hogy finom az étel az adott étteremben? Ha a görögök étkezési idéjében sokan vannak a tavernában akkor biztos, hogy finom, friss ételt kapunk.

A fenti „útmutató” alapján mindenkinek jó kalandozást a görög ízek világában.

Címkék, kategóriák