A frankfurti könyvvásár alkalmából évente megjelenik Németországban a Kulinarischer Report des Deutschen Buchhandels című összefoglaló kiadvány a Gebrüder Kornmayer kiadó gondozásában, hogy pillanatfelvételt készítsen a német szakácskönyvkiadás helyzetéről. A statisztikai adatok mellett szóhoz jutnak a szakma képviselői is: könyvkiadók, szakácskönyvszerzők, újságírók és újabban gasztrobloggerek.
A szakma érdeklődése egyre inkább az online-vásárlók fogyasztói szokásai felé fordul, mert az online kereskedelem egyre népszerűbb a könyvesboltok forgalmának rovására. Az internet szerepének növekedését jelzi, hogy idén a tanulmányok között helyet kapott egy műhelymunka is, mely a gasztroblogok és a szakácskönykiadók kapcsolatát elemzi.
Néhány érdekes gondolat a tanulmányból:
Az internetes főzőnaplók (gasztroblogok) jelentősége és népszerűsége egyre nő. A német genussblogs.net gyűjtőoldal tanusága szerint jelenleg 851 gasztroblogot tartanak számon Németországban, azaz a blogolás „nemzeti sport” lett.
A főzős blogok egyre olvasottabbak, ahogy ezt a médiaszakma által figyelt havi PI adatok (Page Impressions = megtekintett oldalak száma) bizonyítják.
Mivel a gasztroblogok személyes hitelükkel és szakmaiságukkal vívják ki maguknak az olvasóik bizalmát, a könyvkiadók sem hagyhatják figyelmen kívül őket.
A bloggerek szerzőként is megjelentek a piacon: több német és külföldi példa is van rá, hogy egy népszerű gasztroblogger saját nyomtatott szakácskönyvvel jelentkezett pl. Nicole Stich (deliciousdays.com), Claudio Del Principe (Anonyme Köche).
Emellett a blogírók fontos szerepet játszanak a könyvterjesztésben is: szakácskönyvajánlóikkal befolyásolják olvasóik vásárlói döntéseit. Az általuk kipróbált receptek jó ajánlólevelet jelenthetnek egy-egy könyvhöz, különösen ha szép kép is társul a recept mellé.
A gasztrobloggerek amellett, hogy írnak, általában maguk is szenvedélyes szakácskönyvolvasók. Sokuk gyűjti is a szakirodalmat, van, aki akár hetente vesz egy-egy új könyvet. Olvasóikkal együtt rutinos internetezők, ezért szakácskönyvvásárlási szokásaik hasonlóak. Szívesen olvasnak a neten könyvismertetőket, megnézik az Amazonon az olvasói értékeléseket, és ha elkötelezték magukat, akkor jellemzően egy szakácskönyvkereskedésben vagy az Amazonon szerzik be a hőn áhított könyvet.
A műhelymunkába bevont népszerű német gasztrobloggerek egyöntetűen elmarasztalták a kiadói információs oldalakat, mert túl száraznak, személytelennek találták őket. Hiányolják róluk például a fotókat és a próbaoldalakat.
Üdítő kivételként említették a Bill Buford Hitze című szakácskönyvéhez készített mikro-site-ot, melyen még a sajtóvisszhang és a blogvélemények is helyet kaptak.
A bloggerek kiadók felé megfogalmazott ajánlásai:
Legyen lehetőség a kiadói oldalakon a könyvekben való online lapozgatásra. 6 oldal és a tartalomjegyzék közrebocsátása már elegendő lenne a tájékozódáshoz. (A tapasztalatok szerint ez nem csökkentené a vásárlókedvet, sőt…)
Készítsenek igényes micro-site-okat, ahol a gasztroblogokhoz hasonlóan a szerző egyénisége áll a középpontban.
Szervezhetnének író-olvasótalálkozókat, szerzői körutakat, ahogy azt a 60-as években Julia Child tette Amerikában.
A műhelymunkában résztvevő német gasztroblogok:
Chili und Ciabatta, delicious days, Fool for Food, Küchenlatein, la mia Cucina,
A tanulmány németül itt olvasható.






