Kések az asztalon

Gasztrotipp
2009/10/26

Filmekben sokszor láthattuk már, milyen az, amikor valakit bedobnak a mélyvízbe, egy különleges vacsorán leültetik a terített asztalhoz és hirtelen azt sem tudja, melyik evőeszköz mire való. Ezen persze nevetünk, de aztán eljön a nap, amikor mi magunk is ilyen helyzetbe kerülünk és az már nem olyan vicces. Megelőzésképpen sorozatunkban végignézzük, hogy mi-minden kerülhet egy terített asztalra és sorra vesszük, melyik eszköz mire való. Elsőként a kések kerülnek terítékre.

VN:F [1.8.6_1065]
Értékelés: 0 (0 szavazat)


Az ünnepi vagy előre szervezett étkezéseknél lehet tudni, hogy a vendég mit és milyen sorrendben fog fogyasztani, így az evőeszközök elhelyezését ez határozza meg. Általános szabály, hogy az evőeszközöket a fogyasztás sorrendjében helyezik fel, kívülről befelé haladva, mégpedig arra az oldalra, amelyik kézzel az eszközt használjuk. A kések tehát a tányér jobboldalára kerülnek, élükkel a tányér felé fordítva, kívül az előételhez szükséges kés, ha olyan az előétel, legbelül, a tányér mellett a főétkezéshez használandó kés. A tányér jobb oldalára legfeljebb négy evőeszköz helyezhető, amelyek közül egy rendszerint a leveshez szükséges kanál. Ha olyan sok fogás van, hogy a terítéken lévő evőeszközök nem elegendőek az elfogyasztásukhoz, a szükséges evőeszközöket folyamatosan hozzák. Ha az ételhez kenyeret és vajat is felszolgálnak, akkor balra a villák mellé egy kistányért is tesznek, amin a vajkést elhelyezik. Előfordulhat, hogy a befejező fogás elfogyasztásához is szükséges kés. Ilyenkor a desszert- vagy gyümölcskést közvetlenül a tányér fölé helyezik: éle a tányér irányába, nyele pedig jobbra mutat.

 

A leggyakrabban előforduló kések az alábbiak:

Nagykés: Általában a főfogáshoz és meleg előételek elfogyasztásához használjuk. Nem túl éles, hiszen rendszerint valamilyen módon viszonylag puhára elkészített étel felvágására és a kisebb darabok villára segítésére szolgál. Az aprítási funkció megkönnyítése céljából az él egy része legtöbbször finoman recézett.

Kiskés: A nagykéshez hasonló kialakítású, annál kb. 2-3 cm-rel rövidebb. A hideg előételekhez, egyes édességekhez, gyümölcsökhöz, sajtokhoz és a reggeli ételek mellé adják. Létezik külön gyümölcskés is, ami hasonló méretű, de élesebb és hegyesebb.

Vajkés: Mérete inkább a kiskéséhez hasonló, pengéje széles, életlen, a hegyénél lekerekített.

Halkés: Lapátszerű pengéje életlen, hogy ne vágjuk el étkezés közben a hal szálkáit.

Szeletelőkés: Nem a teríték része, de a tálalás során a vendégek asztalánál gyakran előkerül a hosszú éles pengéjű szeletelő- vagy trancsírozó kés, rendszerint egy erős kétágú villa társaságában.

Steakkés: Különösen éles, erős, gyakran fogazott pengéjű kés, mindenféle steak ételhez.

Sajtkés: Pengéje felfelé ívelt, hegyes vége van. Lágy, kenhető sajtok fogyasztásához adják.

Rákkés: Arról ismerhető fel, hogy a penge szélének közelében egy lyukat találunk, aminek segítségével a rák ollóját törhetjük le.


VN:F [1.8.6_1065]
Értékelés: 0 (0 szavazat)

Címkék, kategóriák

Címkék:
Kategória: Konyhai eszközök





Ossza meg ezt az oldalt ismerőseivel!
  • Digg
  • Sphinn
  • del.icio.us
  • Facebook
  • Mixx
  • Google Bookmarks
  • Yigg

Nem érkezett még hozzászólás »

Még nem érkezett hozzászólás

RSS csatorna. TrackBack URL

Szólj hozzá

Security Code:

Péksuli Limarával a Gasztrotippen
Pite-péntek a Gasztrotippen
Gasztrotipp on Facebook
Gasztrotipp.hu - Receptgyűjtemény