www.frandantina.com
Alighogy köszöntöttük az új évet és leszedtük a karácsonyfát, máris itt a farsang, sok-sok régi hagyománnyal. Ezekről és néhány klasszikus farsangi receptről mesél nekünk művészi Tiffany lámpáiról és a Mesterszakácsból ismert Éva.
A háziasszony, aki feltehetően többgyermekes anyuka is, meghallván a farsang szót, először arra gondol, hogy megint lehet jelmezt varrni, fánkot sütni,kocsonyát főzni… Nem ér rá elgondolkodni, hogy miért is teszi mindezt, csak végzi a dolgát rendületlenül. A farsangra való készülődés azonban gyerekeink számára is fontos, ezért nem árt, ha – mondjuk a jelmezkészítés közben – beszélgetünk a farsanghoz kötődő hagyományokról, ha közösen készítjük el a farsang jellemző ételeit.
A farsangi időszak Vízkereszttől Hamvazószerdáig tart. Vízkereszt napja, január 6., a karácsonyi ünnepkör zárónapja, az egyik legrégebbi egyházi ünnep. A IV. századig Jézus születése napját és az év kezdetét is ezen a napon ünnepelték. A Napkeleti Bölcsekről és Jézus megkeresztelkedéséről is e napon emlékezik meg az egyház (epifánia — Háromkirályok napja). A keleti egyház e naptól szenteli a vizet, a középkortól a nyugati egyház is. A víz megkereszteléséból, megszenteléséből ered a Vízkereszt elnevezés.
A farsang hagyományainak eredete a római kor szaturnáliáira (vagyis a Szaturnusz isten tiszteletére rendezett hétnapos örömünnepre) nyúlik vissza. Felismerhető a pogány télbúcsúztató, tavaszváró, termékenységi rítusok többsége a farsangi szokásokban, hagyományokban (például az álarcok az ártó szellemek elriasztására szolgáltak). A keresztény egyház évszázadokon át üldözte a hagyományok követőit, mindhiába. Végül rítusait elismerték, azokat keresztény rítusokká alakították. A katolikus egyház ebben az időszakban a kánai menyegzőről emlékezik meg.
Magyarországon a farsang ünneplése a középkorban terjedt el, német mintára, részben vallásos néphagyományokkal (mohácsi busójárás).
A farsangi időszakban jellemzően sok húst, sok édességet fogyasztottak. Az ételekhez különféle hiedelmek is kapcsolódtak. A disznófejből készült ételeket és a kolbászt varázsló, rontásűző szándékkal fogyasztották. Fekete tyúkot vágtak, hogy a baromfiudvarban egész évben sok csirke, kacsa, liba kapirgáljon. A húsleveshez hosszútésztát főztek ki, hogy a termés is hosszúra nőjön aratásig. Fánkot sütöttek, mert a fánknak mágikus erőt tulajdonítottak: amelyik házban fánk készült, annak a tetejét nem vitte le a vihar. Az első sütésből eltettek. Megszárították, porrá törték, és a beteg állatok takarmányába keverték.
A farsangi időszaknak vannak kitüntetett napjai.
Kövércsütörtök: a farsang farka előtti utolsó csütörtök, amikor sok húsos ételt készítettek, a hiedelem szerint ugyanis ha ezen a napon sok az étel és sokat is esznek, egész évben lesz elegendő élelem.
Farsang farka: a farsang utolsó három napja: farsangvasárnap, farsanghétfő vagy asszonyfarsang és
Húshagyó kedd: az utolsó nap, amikor még szabad húst enni a böjt előtt.
Hamvazószerda: az első szigorú böjti nap, megemlékezés Jézus böjtölésének és kínszenvedésének időszakáról. Az ókereszténység időszakában ezen a napon a püspök a nyilvános bűnösöket a templomba vezette, a bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett, majd kiutasította őket a templomból, ahogyan Isten az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottak nagycsütörtökig be sem léphettek a templomba. 1091-ben Orbán pápa elrendelte, hogy a papok minden keresztény homlokát az előző évi szentelt barka hamujával kenjék meg a bűnbánat jelképeként. A farsangi időszak Hamvazószerdáig tart.
Torkoscsütörtök vagy kisfarsang: eleink nem pazarolhattak, egy napra felfüggesztették a böjtöt, hogy a megmaradt ételek ne vesszenek kárba, ne kelljen azokat kidobni.
Farsangi ételek
A farsangi ételek között kitüntetett szerepet játszik a kocsonya. Kerül bele bőven disznófüle-farka, köröm, csülök, bőrke. Íme, a klasszikus recept:
Hozzávalók:
1 hátsó csülök
6 köröm
6 fül
bőrke
1 fej hagyma
2 fej fokhagyma
1 hegyes erős paprika
2 evőkanál só
teáskanálnyi szemes bors
Az alaposan megtisztított húst másfélszeres mennyiségű hideg vízben feltesszük főni. A tetején képződött habot leszedjük, majd hozzáadjuk a hámozott hagymát, fokhagymát, paprikát és fűszereket, majd nagyon lassú forralással kb. 6 órán át főzzük. Leszűrjük, a húst tányérokban elosztjuk /ebből a húsmennyiségből kb. 16 tányérnyi lesz/. A leszűrt lé tetejéről a zsírt leszedjük, majd a tökéletes zsírtalanítás érdekében fehér papírtörlőt húzunk át a felszínén, és ezt a műveletet néhányszor megismételjük. A zsír így a papírtörlő felületére tapad. Ezután a levet a tányérokba elosztott húsokra merjük. Miután kihűlt, hűtőszekrényben megdermesztjük, és hűtőben tartjuk fogyasztásig.
A farsang jellegzetes ételei a különböző sültek, pecsenyék, elsősorban sertéshúsból.
A farsang elhagyhatatlan étele azonban mégiscsak a farsangi fánk. A fánk létrejöttéhez illetve népszerűvé válásához két legenda is kapcsolható. A fánk története Bécsben kezdődött, ahol Krapfen pékmester üzletének vezetését a mester halála után annak özvegye vette át. Sorban álltak a vásárlók az üzletben, volt munka bőven. Történt egyszer, hogy a kenyér nem készült el időben, a vevők pedig türelmetlenkedni kezdtek. A jó mester özvegye is elvesztette azonban a türelmét, s mérgében egy darab kenyértésztát hajított az egyik elégedetlenkedő felé. A tészta azonban célt tévesztett, és egyenesen egy forró zsírral teli lábasba repült. A zsírban a tészta szép pirosra sült, így született a fánk, amelynek Bécsben azóta is krapfen a neve.
A másik történet szerint Marie Antoinette megszökött egy álarcosbálból, és álöltözetben elvegyült a tömegben. A piac mellett elsétálva megéhezett, ezért a mézeskalácsosnál vásárolt egy fánkot. Annyira ízlett neki, hogy attól fogva a fánk a királyi lakomák kedvelt fogása lett. Íme a klasszikus farsangi fánkrecept:
1 dl langyos tejbe áztatunk 4 kockacukrot és 3 dkg morzsolt élesztőt. Közben egy mély tálba öntünk 4 tojássárgáját, mokkáskanálnyi sót és állandó keverés közben2 dl langyos tejet, 7 dl lisztet /nem tévedés, deciliterben kell kimérni a lisztet/, 4 evőkanálnyi olvasztott vajat, végül az élesztős-cukros tejet. Fakanállal dolgozzuk el simára, szükség esetén adjunk még hozzá annyi langyos tejet, hogy rugalmas, de se nem túl puha, se nem túl kemény tésztát kapjunk. Meleg helyen, konyharuhával letakarva 1 órán át kelesztjük, majd centi vastagra nyújtjuk, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, és a deszkán még fél óra hosszat kelni hagyjuk. Bő forró olajban sütjük ki úgy, hogy amíg a fánkok alsó fele sül, a lábast lefedjük, megfordítás után pedig fedő nélkül sütjük készre. Porcukorral, lekvárral tálaljuk.
Mire a farsang történetét elmeséljük, a jelmez is biztosan elkészül. És nem utolsósorban megint tanult a gyerek valami érdekeset, és a közös jelmezvarrás élményét őrizni fogja még nagyon sokáig…
Évától lehet kérdezni az alábbi email-címen: szuflesziv(kukac)frandantina(pont)com
Címkék, kategóriák
Címkék: farsang, magyar konyha, Mák ÉvaKategória: Főoldalra, Világkonyha
