Egyre többet hallani Magyarországon a makrobiotikáról, de hogy pontosan mi is rejlik a szó mögött, még kevesen tudják. Megkérdeztük Mixtay Zsuzsát, a Macrobioticum vezetőjét, mit kell tudni erről a táplálkozásról.
Kezdjük az alapoknál. Mit jelent a makrobiotika?
Ha magából a szóból indulunk ki, mely egy összetétel, akkor hosszú életet jelent, hiszen a makro jelentése hosszú, a bioszé pedig élet. Valójában ez egy komplex életmódprogram, mely nem szorítkozik kizárólag a táplálkozásra, hozzátartozik a rendszeres testedzés is és olyan hagyományos keleti gyógyító terápiák, mint például az akupunktúra.
Honnan ered ez az életmódprogram?
A távol-keleti orvoslásban, annak a jin-jang elméletében gyökerezik. Az ősi Kínában több ezer évvel ezelőtt megfigyelték, hogy a szerveink működése milyen energiaáramlással jár és hogy az egyes ételtípusok hogyan hatnak a szervezetünkre. Megállapították, hogy a különféle egészségi állapotaink (a betegségek) bizonyos energiák zavara, azok egyensúlyának megbomlása a szervezetben, amit a táplálkozással helyrehozhatunk.
Ma mégis inkább Japánhoz kötjük a makrobiotikát, miért?
George Oshawa japán származású férfi nevéhez kötődik a makrobiotika modern irányzata. Ő a hagyományos kínai orvoslás útmutatásai szerint gyógyította ki magát az akkoriban gyógyíthatatlannak vélt tuberkolózisból, majd ezen életmód tanításának szentelte az életét. Az ő tanítványa volt Michio Kushi, aki az Egyesült Államokban folytatta tanára munkásságát és makrobiotikus intézményeket hozott létre. Ők továbbfejlesztették az ősi kínai étkezési hagyományt és beemeltek japán ételeket is (mint például a miszó), így jött létre az, amit ma makrobiotikaként ismerünk.
Melyek a makrobiotika alapelvei? Hogyan táplálkoznak a hívei?
A vegán diétához hasonlóan növényi alapú táplálkozásról van szó, mely egészségi állapottól függően javasol egy kis halat és más tengeri állatokat is. Alapja a teljes értékű gabona (barnarizs, árpa, köles, búza stb.) és az évszaknak és égövnek megfelelő zöldségek. Ezenkívül fogyasztunk hüvelyeseket, leveseket, olajos magvakat, halféléket, tengeri zöldségeket (algákat) és gyümölcsöket is.
A helyi szemlélettel nem ellenkezik a sok japán eredetű élelmiszer használata?
Ezekre nem feltétlenül van szükség, vannak, akik ezek nélkül követik a makrobiotikát. A gyógyétrendben van igazán fontos szerepük, például a tengeri algák a magas ásványi anyagtartalmuk és tisztító hatásuk miatt fontosak. A barnarizs és a szója egyébként megterem nálunk is, csak nem terjedt el a termesztésük.
Te hogyan kerültél kapcsolatba a makrobiotikával?
6 évvel ezelőtt megbetegedtem, egy tipikus nőgyógyászati problémám lett: endometriózis és mióma. A hagyományos orvoslás műtétet javasolt, majd hormonkezelések következtek, de mindezek ellenére kiújult a betegségem. Ekkor elkezdtem alternatív megoldásokat keresni és a kezembe került Kushi könyve (Rákmegelőző és gyógyító diéta – a szerk.) és mivel a mióma is daganatos betegség, csak jóindulatú, gondoltam érdemes a diétát kipróbálni. Már egy hónap után hihetetlen javulást tapasztaltam és az külön erőt adott, hogy közben a férjem is csatlakozott hozzám és követni kezdte ezt az étrendet. Egy év múlva már csak minimális mértékű miómám volt és az endometriózis már orvosilag sem volt kimutatható.
Itthon aztán már nem tudtam a makrobiotikában továbbfejlődni, ezért a holland Kushi Intézetben elvégeztem egy tanfolyamot, hogy másoknak is segíteni tudjak.
Étkezés szempontjából nálatok milyen egy átlagos nap? Mit főzöl a családnak?
Háromszor étkezünk egy nap, mert a lassan felszívódó összetett szénhidrátok egész napra elég energiát adnak, nincs szükség köztes étkezésekre.
Reggelire miszós zöldséglevest eszünk, esetleg gabonakását. Az ebédünk egy egyszerű, de tartalmas gabonás vagy zöldséges leves, esetleg babragu teljes kiőrlésű kovászolt kenyérrel, vagy főtt gabonával, de az is előfordul, hogy hideget eszünk, például zöldséges szusit barnarizsből. Este van időnk egy kiadósabb étkezéshez, ekkor kuktában főtt gabona, babragu, blansírozott vagy párolt zöldség van terítéken szezámmaggal, tökmaggal megszórva. Ezek lefekvés előtt 2-3 órával elfogyasztva nem megterhelő ételek.
Mit eszel, ha valami finomságra vágysz?
Valamilyen makrobiotikus főzött desszertet készítek, aszalványokból, friss gyümölcsökből növényi tejjel, kölessel, barnarizzsel mint krémesítő anyaggal, cukor helyett pedig gabonaszirupokkal édesítve. De szoktam sütni muffinokat, tortákat is.
Mi a kedvenc ételed?
Furán hangozhat, de a kuktában főtt barnarizs – el tudnék rajta élni jódarabig. A desszertek közül pedig a kölespuding.
Mit tanácsolsz azoknak, akik nem akarnak teljesen átállni a makrobiotikára, de szeretnének egészségesebben táplálkozni?
Mindenképpen próbálják meg mellőzni a cukrot, cseréljék fel gabonaszirupokra. Fogyasszanak sok friss zöldséget a konzerv és a mirelit helyett. A gabonatermékekből pedig válasszák a teljes kiőrlésűeket, mert azokban több a vitamin és az ásványi anyag.
Mik a jövőbeli terveid?
Szeretném befejezni a korábban megkezdett természetgyógyász tanulmányaimat és makrobiotikával és egyéb gyógyító módszerekkel foglalkozni. A főzésoktatást szeretném kibővíteni a gyermektáplálás témájával, mert ha a jövő nemzedéke már gyerekkorban megismerné ezeket az ízeket, felnőtt korukban is az egészséges ételeket preferálnák, és megelőzhetőek lennének a manapság igen gyakori szív-, és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az elhízás, meg ez a rengeteg nőgyógyászati probléma.
Zsuzsa következő főzőbemutatója 2011.október 08-án, szombaton lesz 14 órától, témája a tésztaételek. Az órára jelentkezni vagy érdeklődni a mixtayzs(kukac)gmail(pont)com e-mail címen lehet. További információk hamarosan a Macrobioticum honlapján is elérhetőek lesznek.
Makrobiotikus halleves (recept)
Hozzávalók 2 személyre:
1 db édesburgonya kockára vágva
1 gerezd fokhagyma apróra vágva
1/2 ek szezámolaj
só
víz
1 vöröshagyma
1 piros színű paprika
1/2 ek szezámolaj
15 dkg fehér húsú hal
5-6 garnéla vagy füstölt kagyló
1/2 tk csilipor
egy darab póré a tetejére

Az édesburgonyát és a fokhagymát megfuttatjuk az olajon, kissé lepirítjuk, sózzuk, felöntjük vízzel (hogy éppen ellepje) és puhára főzzük.
A paprikát felcsíkozzuk, a hagymát nagyobb kockákra vágjuk, kevés olajon megpirítjuk őket, közben megsózzuk.
Amikor az édesburgonya megpuhult, pürésítjük, majd felöntjük vízzel, újra melegítjük, ízesítjük a csilivel, és beletesszük a kockára vágott halfilét. Amikor a hal majdnem elkészült, hozzáadjuk a kagylót, a megpirított zöldségeket, összeforraljuk, majd póréval meghintve tálaljuk.
Címkék, kategóriák
Címkék: egészséges táplálkozás, makrobiotika, Mixtay Zsuzsa, vegetarianizmusKategória: Főoldalra, Főzőtanfolyamok



[...] Emlékeztek, tavasszal részt vettem egy makrobiotikus főzőtanfolyamon, ahol gyógyító leveseket készítettünk (miszólevest azóta is rendszeresen készítek reggelire). Azóta egy gabonás alkalmon is voltam, nemrég pedig elbeszélgettem a tanfolyamok vezetőjével, Mixtay Zsuzsával a makrobiotikus táplálkozásról, annak gyökereiről, szabályairól, előnyeiről. A beszélgetést és a halas édesburgonyakrémleves receptjét a Gasztrotippen olvashatjátok. [...]
Pingback by Étel, ital, kicsi Vú – Interjú a makrobiotikáról és egy finom kis leves — 2012/09/06 @ 11:00